Hozott - Dean Everlise -
http://mysterious-la.justforum.net/ L.A. Baby! El sem hiszem, hogy az angyalok városában élhetek ennél jobb helyet ha keresnék sem találnék. Demiért is keresnék? Tengerpart, csajok, napsütés, csajok, szörf és, ami a legfontosabb a csajok. Két éve élek itt a családommal. Minden álmom volt ez a város és, hogy most itt vagyok, itt élhetek sokkal felszabadultabb és boldogabb vagyok, mint valaha. Eddig egy eldugott Minnesotai hideg kisvárosban éltem Saint Paulban, így hatalmas változást hozott az életembe a költözés, persze ez mind csupa pozitív- gyengébbek kedvéért kibaszott jó.
Ugyan néha nem érzem magam biztonságban, mintha ez a valaki vagy valami figyelne, mintha ez a dolog vagy személy veszélyt jelentene számomra. A szüleimnek hiába mondom őrültségnek tartják az elvem- legalábbis anyukám- miszerint különféle természetfeletti lényekkel élünk együtt, de tudom, hogy nem vagyok őrült. Nem álom volt ebben az egy dologban biztos vagyok.
Sötét és a forró Los Angelesi levegőhöz képest hűvös este volt. Éppen haza felé sétáltam a világ legjobb bulijából, ugyan kicsit spiccesen, de mindenre emlékszem, amire érdemes.
-
Hol a francba vagy Dean? Már rég itthon kellene lenned!- ordította a telefonba egyetlen idegesítő anyukám. Elképzeltem, ahogyan az arca vörös színűre vált és az erek kidüllednek a homlokán az idegességtől. Ja tényleg éjfélre haza kellett volna érnem, de hajnali háromkor indultam el, de őszintén cseppet sem izgatott. Melyik velem egy idős srác hajlandó az anyja miatt elhagyni a buli helyszínét tele jó csajokkal, akik csak arra várnak mikor döntöm már meg őket? Egyetlen dolog lebegett a szemem előtt, ami nem volt más, hogy mindössze kurva jól érezzem magam.
-
Már elindultam haza. – válaszoltam flegmán mit sem törődve azzal, hogy anyukám eddig valószínűleg azt hitte, hogy halott vagyok. Mindent túl aggód, emiatt a kapcsolatunk eléggé megromlott az utóbbi időben. Ő változtatni próbál ezen, de én nagy ívben leszarom az egészet. Mondjuk most az egyszer érthető, hogy aggódott 52 nem fogadott hívás után lehet én sem tettem volna másként.
-
Nagyon siess nehogy valami bajod legyen a sötétben vagy ne menjen érted apa?- aggódott tovább, mire én a szemeim kezdtem el forgatni, ami elég távol áll tőlem. Kinek van kedve hajnali háromkor kicsit spiccesen, kanosan és fáradtan az anyja nyávogását hallgatni? Ráadásul egy kikúrt jó buli után.
-
Haza találok egyedül is ne parázz.- bontottam a vonalat, majd zsebre vágtam a telefonom.
Los Angeles egy kihalt utcáján vágtam át, amikor egy női sikolyt hallottam meg. Akárki is volt az hallani lehetett, hogy ez nem egy amolyan, de jó a buli, ezért visítok egyet, hogy idegesítsem a velem együtt bulizó férfi nemű társaimat, ez teljesen más volt, mint az előbb leírtak. A kétségbeesés tükröződött a hangjából, amitől összerezzentem és teljesen kirázott a hideg. Körbenéztem, de nem láttam senkit. Bejártam minden zeget- zúgot, amikor két ház között egy körülbelül húsz éves egyébként gyönyörű idomokkal rendelkező lányt pillantottam meg. Homlokáról csorgott a verejték és a haja is nedves volt, bulis sminkje elkenődött, két keze a térdeit karolta át, így hintázott és rettegett. Odarohantam hozzá és elsöpörtem a haját az arcából. Aggódva néztem a még sötétben is kéken csillogó szemeibe, talán még jobban aggódtam, mint anyukám néhány perccel ezelőtt.
-
Jól vagy? Mi történt?- kérdeztem átkarolva őt, reszketett, így próbáltam kicsit felmelegíteni, óvatosan ráleheltem az arcára, majd a nyakára, anyukám kiskoromban mindig ezt tette, mikor fáztunk az öcsémmel. Saint Paulban ez elég gyakori volt, így jól megtanultam az efféle fújási technikákat.
-
Menekülj.- suttogta a lány szinte ajkaimba, hirtelen nem tudtam miért ez a közelség, de nem is érdekelt. Egy gyönyörű magas és csinos nő állt meg előttünk. Rögtön elvesztettem a fejem és kanosabb lettem, mint valaha., de abban a pillanatban rám mordult metszőfogai megnőttek, igen vámpír volt. Engem békén hagyott, de a hátamnál lévő lány összes vérét kiszívta a szemem láttára. Menekülni kezdtem, de feleslegesen, mert ő nem üldözött…
Kezdőlap 
Kedd Aug. 04, 2015 12:40 pm by 
Tárgy: Gregory Dean Halloway 
