Savannah Blunt

Becenevek: Save, Savage
Kor: 18
Foglalkozás: kávéház-tulajdonos
Iskola: Badminton Magániskola
Év: 4
Csoport: díler
Play by: Tammin Sursok

xxx

Szeret: kávé, tabletták, aktképek
Nem szeret: színek, tanulás
Titkok: 1) Nincs Isten. (Bocsi, gyerekek.) 2) Nem vagyok szűz. (Bocsi, apa.) 3) Nem vagyok vega. 4) Van egy tetoválásom.
Pár szóban rólam: Minden este imádkozom, tisztelettudó vagyok, és jól tanulok. Kedvelem az irodalmat, tudok latinul, fejből idézek a Bibliából, de nyitott vagyok minden filozófus tanaira. Édesapámat minden második nap felhívom, hogy elmondjam, mennyire szeretem és gyakran étkezem a nagyszüleimnél. Tudok főzni, a specialitásom a zöldségfelfújt, vigyázok a napi édességbevitelemre és nem függök a koffeintől.
És természetesen ebből egy szó sem igaz.

xxx

Haj: hosszú gesztenyebarna
Szem: ijesztő zöld
Különleges ismertető: Nagy karika fülbevaló? Felváltva hordok magamnál espressót és machiatót.
Pár szó a kinézetemről: Kb. 164 cm magas, nem mindig magas sarkakon. Gyakran vagyok napszemüvegben, mert ijesztő a szemem és nincsenek nagy melleim. A hajam általában hullámos, a szám leggyakrabban fintorban, a kezemben kávé papír pohárban vagy limitált szériás bögrében, a tetoválásom pontos helye pedig itt nem fog kiderülni. Azt hiszik, hogy apám pénzéből öltözöm, pedig azt a pénzt befektetem: rajtam minden a saját munkám gyümölcse.

Savannah Blunt

Történetem

Corpse Tattoo. Dean, a mesterem. A művész, az isten, mernék is mást mondani rá. Szerelmem, szexisten. Tényleg az, de nem ezért fekszem most előtte egy asztalon, zavarba ejtőn felhúzott szoknyával. Ő ma kínoz engem, úgy, ahogy senki másnak nem engedném meg: közelít felém a pisztolyával, egészen kemény, határozott, a tekintete izzik. Szabad kezével lefogja a combom és azt suttogja, maradjak nyugton. Lehunyom a szemem és hagyom, hogy a bőrömhöz érjen, bár az érintésre megrezdülök.
- Ki fogod bírni. – biztat, én pedig akár el is olvadhatnék, nyugodtan hátra dőlhetnék és hagyhatnám, hogy kezelésbe vegyen – hogy a keze feljebb csússzon, ha úgy tetszik -, ha nem foglalná le minden gondolatomat az izgalom: ezzel is kiszúrok az öregemmel, még ha soha nem is fogja megtudni, hogy mi van a belső combomon. Talán a másikra egyszer elkezdem feltetováltatni a strigulákat azokról, akik láthatták a mintát: egy sima, fekete keresztet. Jó poén.
- Nem hiszem el, hogy tényleg ezt szeretnéd. – búgja édesen Dean, és ezzel azonnal elvonja a figyelmem a pisztoly idegesítő zúgásáról. Felnevetek.
- Pedig találóbbat el sem tudok képzelni. Csak képzeld el a szentfazekak arcát, ha meglátnák. Mi lett az angyali növendékükből.
- Nem tudom, mit érzett apád, amikor elküldött. Hogy majd megjavulsz Amszterdamban? Pont ott?
- Ó, nagyon édes fapapucsaik meg malmaik vannak, elhiheted. És kegyetlen jó füvük. Nem hagyhattam ott.
- A legokosabb nő vagy, akit ismerek. – súgja, és közelebb hajol, de időben figyelmeztetem, hogy még mindig festéket éget a bőrömbe, amit bizonyára kellemes emlékekkel töltene meg egy jó dugás, de vagy a mestermű elkészülte előtt, vagy után.
- És mikor hazajöttem, beíratott a magániskolába, ahol a két szép szememért nem buktatnak meg, ráadásul vett nekem egy kávézót, hogy a bevételemet tisztára moshassam. Szerinted tényleg ilyen jó fej, vagy simán hülye?
- Egyszer előttem is letérdelhetnél egy imára. – jegyzi meg, én pedig elengedem a fülem mellett. (Igazából nagyon is tetszik az ötlete, de vétek lenne ezt tudatosítani benne addig, amíg ki vagyok neki szolgáltatva.)
- Csak végezd jól a dolgod. – ahogy én is teszem. Már lassan egy fél éve itthon vagyok, ennyi idő alatt megtanultam nem sírni a pompás apácaképző után, ahol annyira szerettem magamba szívni az isteni tudást – illetve egyéb anyagokat a heti egyszeri kimenő alkalmával. Elkeseríteném a tisztelt publikumot, ha közölném, hogy attól, hogy nevetségesen öltöztetnek bennünket és nem engednek saját tusfürdőt használni, nem találjuk meg a szórakozás módját?
- Savage. Muszáj tudnom valamit. – szól Dean bátortalanul, s ezzel azonnal kíváncsivá tesz. Végez a tetoválásommal, letörli a felesleges festéket és ülő helyzetbe segít. Kicsit lejjebb húzom a szoknyámat, bár az anyagnak másak az elképzelései, azonnal vissza is csúszik. Dean a combomon tartja a kezét és mélyen a szemembe néz.
- Ott a suliban… voltál lánnyal? – Elmosolyodom és a tükörhöz vándorlok, hogy megnézzem, mit alkotott. Tetszik. Fantasztikus bűnjel. Dean kezébe nyomom a fizetséget és borravaló gyanánt csókot nyomok a szájára. Inkább így fizetek, mint a válaszommal, hadd eméssze a kíváncsiság, legalább a tizedik strigulámig.