Utca

Két testőr áll az ajtóba, akik általában mindenkit beengednek. Néha eljátszadoznak kicsit az emberekkel, de nem kell ám megijedni tőlük. Elvégre is, ezt egy hivatalos buli, de... azért jobb lesz vigyázni. Az utcán nem ajánlatos sokáig álldogálni, pláne nem a sötétbe, mivel ki tudja, kire fut az ember az egyik sikátorban.

Itt állok ezelőtt a Club előtt egyedül és fogalmam sincs, mit keresek itt. Az még megvan, hogy a haverokkal beszéltük, hogy eljövünk ma ide. Ezek szerint nem csak beszéltük. Állítólag hatalmas buli lesz. A kiszűrődő hangokból ítélve tényleg nem egy gyenge kis partinak indul. Csak azt tudnám, hogy hogy kerültem ide. Azt hiszem kocsival jöttünk, de nem merném biztosra állítani. Ráadásul -miután szétnéztem- rá kellett döbbennem, hogy egyedül is hagytak. Biztos nagy társasággal jöttem, de persze ez az én szerencsém, hogy pont én maradok el tőlük. Most az egyszer remélem, hogy én jöttem el tőlük és szépen megkeresnek. A telefonom ugyanis -nagyon remélem- a táskámban, az meg..nos... ki tudja hol van? Csak gratulálni tudok magamnak. Itt állok kint egyedül ezen az ijesztő utcán. Bár itt van a Club, nem szeretnék bemenni, amíg meg nem találtam azokat, akikkel jöttem és csak reménykedek, hogy ők még nem mentek be. Bár nem bánnám, ha addig is jönne valaki ismerős, hogy legalább ne egyedül kellene itt állnom és várnom.