love story yes or no ?!

Hosszú idő telt el azóta, mióta Elizának elmondtam szeretem. Belefáradtam a hazudozásba, az érzelmek visszafojtásába. Azt hittem megérti mi zajlik le bennem, azt hittem értékeli őszinteségem. Lássuk be nem kis feladat előállni azzal, hogy a lányokat szeretem. De megtettem, mert szeretem vagy csak szerettem? Volt időm gondolkozni és olyasmiken filóztam, hogy érdemes-e gyötörnöm magam, ha úgy sem szeret. Jó barát-e az olyan aki ettől vissza riad és cserben hagy főleg mikor a legnagyobb szükségem lenne rá hisz a szüleim balhéznak. Én úgy játszottam le mindent fejben, hogy vallomásom után ő azt mondja szeret, vagy azt, hogy ne haragudj köztünk nem lehet semmi, de a barátság ne szakadjon meg. Vagy legalábbis valami ilyesmit szerettem volna hallani. E helyett viszont egy ajtócsapás, ideges léptek és felszívódás várt.
Sokáig nem volt erőm senkivel találkozni, bárhová is elmenni. Pedig most pont egy jó buli az amire szükségem van. Új emberekkel akarok találkozni. Olyanokkal akik elfogadnak megértenek és szeretnek. És igen! Most van itt az ideje, hogy Liza képét a kukába dobva induljak el egyet szórakozni. Nekem is jár a boldogság. Attól mert még más vagyok én is ember vagyok, s ami ítélkezni valót találnak bennem másban is találnak, de ők nem leszbik. Hát bassza meg a világ! Hülye punci imádó vagyok és kész!
Hatalmas indulatokkal és vággyal indulok meg valamerre.
Hatalmas ricsaj, fénybombák várnak rám és tömeg, óriási tömeg.
-Szuper!-