Walt McCaslin

Becenevek: Walt, Disney
Kor: 27
Foglalkozás: hivatalosan semmittevő, papíron újságíró
Iskola: kijárva
Év: az én kurvaanyámat
Csoport: Felnőtt
Play by: James Franco

xxx

Szeret: tapasztalatgyűjtés az élet minden területén, plusz azokon a fóliákon, amikbe a törékeny cuccokat csomagolják, kinyomkodni a légbuborékokat,
Nem szeret: Feltehetőleg téged. Kiváltképp, ha másnapos vagyok. Vagy ha kérdezgetsz.
Titkok: Tini koromban színészkedtem, egy sorozatban voltam mellékszereplő. Ha bárki ma rákérdez erre, tagadok.
Pár szóban rólam: Egzisztenciális. Seggfej. Morgós. Imádnivaló. Kreatív. Egy rohadék. És lusta. Annyira lusta, hogy tőmondatokat használ. És megkímél mindenkit a fölösleges szövegektől, amik őt hivatottak bemutatni. Oh, könyörgöm, meg akarsz ismerni? Próbálj meg akkor beszélgetni velem, ne így vallass. Megbeszéltük? Remek.

xxx

Haj: sötétbarna
Szem: barna
Különleges ismertető: fedezd fel magad
Pár szó a kinézetemről: Egy szép napon küldök neked egy képet magamról. Az sokkal többet mond el rólam, mint amit én most el fogok hadoválni. Átlagos testsúly, átlagos magasság, bűbájos arcszerkezet. És majd nézd, hogy a kép hozzám képest mit mesél.

Walt Allen McCaslin

Történetem

- Alors! Vite, vite! Allons-y!
Kiáltja bele egy hang az egyre sötétedő, mélyedő alkonyatba, holott
a.) nem is beszél franciául;
b.) meggyőződése, hogy túl korán van.
A hang esetünkben egyébként én vagyok, a meggyőződésem pedig nem pont alaptalan. Pilláim még kissé fáradtan remegnek, nem olyan rég épp édesdeden aludtam, azelőtt Molly-val veszekedtem, mikor még délelőtt volt, én pedig csakhogy hazakeveredtem.
Érzetél-e valaha is szinte ellenállhatatlan vágyat egy csendes, otthoni estére?

Jay átkarolta a vállamat. Önjelölt kalauzom, vezetőm szeretne lenni az éjszakában, e címet pedig készségesen oda is adom neki önálló célok híján, no meg a két csík kokó után, ami jóvoltából bizonyossá tesz afelől, hogy ma este bármi megtörténhet. És ha ez Jay-en múlik, az a bármi meg is fog történni. Mindenekelőtt táncolni akart. A későbbiekben valakivel megdugatni magát. Már többször lejátszott, túltárgyalt, megcsócsált, fix álláspont, hogy az a valaki biztos, és soha semmilyen körülmények között nem én leszek, épp ezért első állomásunk – heves tiltakozásom ellenére – a Bright Lights lett. A város egyetlen abszolút rossz hírű meleg bárja, ahová valószínűleg a kutya se tenné be a lábát, ha nem lenne nevetségesen olcsó a whisky, és nem ide jönnének a kiskorú tini lányok nyálat csorgatni, mivel itt személyi nélkül is bármit az ember elé dobnak. Ami azt illeti, olykor még pénz nélkül is.
Amúgy ne érts félre, nem azért nem szeretek ebbe a bárba járni, mert történetesen én nem vagyok meleg (csak, mint Kurt, a hősöm, szeretnék én is az lenni a homofóbok szívatása érdekében), nyomósabb érv iszonyomra, hogy nem egy ízben próbáltak itt már megkéselni, egyszer ellopták a pénztárcám és külön biztonsági őrökre lenne szükség, akik megvédenek a biztonsági őrök molesztálásától.

Az ajtón belépve kis tömeg fogad minket. Tényleg korán van, de nagyon jól tudom, ez itt már csúcsforgalomnak számít. Kiéhezett pillantások mérnek végig minket, Jay sütkérezik bennük, felettem inkább átsiklanak. A zene idegesítően lüktet, a drogtól mégis fogékony leszek rá. A zenétől pedig a drogra, és habár nagyon kicsi koromtól fogva egyenesen gyűlölök táncolni, most valahogy mégis kedvet érzek rá. Szinglinek tűnő lány után kutatok, esetleg, de tényleg csak vészszükség esetén (és talán még két csík kokain után) egy cingárabb, fiatalabb alanyra az én nememből. Így telik el öt perc, keresésem sikertelen, ami elkedvetlenít annyira, hogy a bárpulthoz másszak egy vodkáért. Fizetek. Megkapom. Felhajtom. Körbenézek, Jay sehol. Keresni kezdem, közben rám jön a hugyozhatnék, hát akciómat félresöpröm, míg elcammogok a mosdóig. Férfi vécé, benyomom az ajtót, épp csak bedugom a fejem, mikor meglátom, hogy Jay és egy srác, akivel amúgy már találkoztam, de a neve a világért sem jutna eszembe, falják egymást. Torkomat megköszörülöm, mikor rám néznek. Meg kell hagyni, cimborám ezt gyorsan elintézte.
- Beszállsz? – vigyorgott rám az ismeretlen nevű ismerős.
- Bon appétit. – nyögöm ki, és kihátrálok.