Zachery Selby
Felnőtt
Hozzászólások száma : 15
 |  Tárgy: take my hand and pull me next to you | marcie && zack Szer. Feb. 27, 2013 6:57 pm | |
| Az utóbbi pár napban elég szétszórt voltam. Legalább is én így éreztem magam, és azt is pontosan tudtam, hogy miért volt így. Szinte csak körülötte jártak a gondolataim, és azokon az alkalmakon, amikor találkoztunk. Alig telt el egy hét azóta, hogy összefutottunk a parkban, de már alig vártam a ma délutánt. Tisztában voltam azzal, hogy nem helyes, amit csinálok, de… nem nagyon tudtam kiverni őt a fejemből. És ha a gondolataim úgy is körülötte járna, akkor tulajdonképpen találkozhatunk is, nem?
Pontosan azért hívtam őt fel tegnap délután, és beszéltem meg, hogy ma menjünk el valahová. Nem akartam még haza is menni, mert azzal elment volna egy csomó idő, és nem akartam indokokat keresni, hogy miért megyek bárhová is. Bár… szerintem az se érdekelte volna nagyon Sandyt, ha azt mondom, hogy találkozok valakivel. Mielőtt elindultam volna, még megmostam a fogamat, és belepillantottam a tükörbe, és újra csak az jutott eszembe, hogy nem értem őt, amiért… Azért.
Mivel ma szinte egész nap esett az eső, ezért reggelről autóval jöttem, és… azt hiszem, hogyez egyértelműen jó döntés volt, mivel még mindig szemerkélt, bár már közel sem annyira, mint előtte. Kerestem parkolóhelyet a cukrászdával párhuzamos utcában, aztán egy pillanatig még csak a kocsiban várakoztam, mert úgy éreztem, hogy túl korán érkeztem. De pár perc után ki is szálltam, és óvatosan megfogtam a virágot, amit neki hoztam, és odasétáltam.
- Szia… - elmosolyodtam, amikor megláttam, és lehajolva egy apró puszit nyomtam az arcára. – Menjünk be… - intettem a fejemmel az ajtó felé, és mutattam, hogy menjen előre. Tisztában voltam vele, hogy nekem kellene előre mennem, de nem akartam, hogy meglássa a virágot, ezért engedtem előre. – Szerintem… - körbepillantottam, és az egyik kis eldugott sarok felé mutattam. – Menjünk oda, az… nyugisnak tűnik – bólintottam párat, és miután odaértünk, pici közelebb léptem hozzá. – Ezt… - közben óvatosan felé nyújtattam az egy vörös szál rózsát -, neked hoztam – elmosolyodtam, és kicsit félrebillentettem a fejemet. Reméltem, hogy nem utálja őket, és… azt is, hogy nem allergiás rájuk vagy ilyesmi. Mert… azt hiszem, hogy elég érdekes lett volna, ha pont olyan virágot hozok, amit nem szeret, vagy éppenséggel mondjuk beteg lesz tőle. De ezeket az aggodalmaimat inkább nem is mondtam ki. Csak… kíváncsian vártam, hogy tetszik-e neki egyáltalán.
| |
|
Kezdőlap 
